Emésztőrendszerünknek 3 fő feladata van:

1.Lebontja az élelemben lévő tápanyagokat és eljuttatja azokat a vérbe.

2. Fontos szerepet játszik az immunitásunkban. Az immunrendszer 70%-a a

vastagbélben található, a hatalmas felületű nyálkahártyát átszövő

nyirokpályák miatt. Az immunglobulin (védelmi funkciókat ellátó fehérje)

legnagyobb részben a bélben keletkezik. Védi a a szervezetet azáltal,

hogy egyrészt elpusztítja a káros csírákat, másrészt olyan közeget teremt,

amelyben azoknak túlélési esélyük sincsen.

3. Kiválasztja a megemészthetetlen táplálékrészecskéket éppúgy, mint a normális sejtanyagcsere végtermékeit és a mérgező anyagokat, s mindezeket a székleten keresztül eltávolítja.

  Erre a munkára optimálisan fel van fegyverkezve, hiszen a vékonybél falai többszörösen

redőzöttek (amelyen keresztül a tápanyagfelvételre a lehető legnagyobb felület áll rendelkezésre).

Minden redő millió pici bolyhot rejt. Ezek ujjszerű kinövések, melyek oszlopként magaslanak ki a

bélfalból. A bélbolyhok felszíne ideális a jól működő, optimális tápanyagfelvételre.

Ezekkel a bolyhokkal együtt a bél fala több mint 300 négyzetméternyire nő (amely kb. 200-szor

nagyobb, mint bőrünk felülete).

A bélbolyhok felszíne alatt található egy idegekből, vér- és nyirokerekből szövődött háló. Ezek a

felvett tápanyagok továbbszállításáért felelősek.

A vastagbél minden vitaminból és ásványi anyagból felvesz, valamint feldolgozza az emésztés

maradványait. A vastagbélflóra megszámlálhatatlanul sok baktériuma önmagában is számtalan

fontos vitamint termel (például B12 vitamint, folsavat vagy thiamint, - melyet a test részben

önmaga nem tud önállóan előállítani - valamint energiagazdag zsírsavakat is, amelyet a test

felszív.)

A hasznos elemeket, úgy a vitaminokat, ásványi anyagokat, mint a nyomelemeket a bél

továbbvezeti a vérkeringésbe, hogy az értékes anyagok a sejtekhez juthassanak.

A káros elemeket mint környezetszennyezési testidegen anyagokat kiválasztja

(pl. tartósítószerek, kémiai vegyszerekkel és más eljárásokkal készült élelmiszertartósítók), majd a

bélflóra csírái ezeket az anyagokat kivezetik és megsemmisítik.

A folyamatot úgy képzelhetjük el, mint egy kidobóembert a diszkóban, aki a rendbontókat és a

verekedést szítókat fülön fogja és kivezeti. A bélflóra hasznos baktériumai is így viselkednek a

negatív részecskékkel. Nagyon fontos, hogy a jó, probiotikus csírák a betegséget okozó

baktériumokat lehetőleg kiszorítsák.

Ehhez milliónyi jó, probiotikus baktériumra van szükség. Sok száz olyan különféle baktériumtörzs

él bélrendszerünkben, amelyekkel ez a fontos feladat megvalósulhat, hogy minden káros, negatív

anyag kiválasztódjon és megsemmisüljön. 

Mi történik, ha a bél ezt a fontos feladatát már nem tudja tökéletesen ellátni?

A helytelen táplálkozás a stresszel teli életmód, a környezetszennyezés, a mérgek és a

gyógyszerek miatt a legtöbb embert érinti a baktériumok és az ember természetes

életközösségének megbomlása.

A betegséget okozó baktériumok túlsúlya miatti rossz anyagcsere következménye a szervezet

védekező rendszerének egyre erősebb elfáradása.

A 1,5 m hosszú vastagbélben 7-16 órán át vándorol a béltartalom, melynek normális esetben a

növényi eredetű emésztetlen cellulózrost teszi ki nagy részét. Rosthiányos táplálkozás esetén a perisztaltika lelassul, a többszörösre növekedett időtartam miatt a többnyire fehérjetermészetű anyagok rothadásnak indulnak, a szénhidrátok erjednek, ezek végtermékei pedig a vízfelszívódás után raktározódnak a bél falán, mintegy kibélelve ezt az egyébként izmos falú csövet. Nem nehéz elképzelni, hogy ebből a rothadó elegyből milyen bomlástermékek jutnak el a vérrel az egész szervezetbe, önmérgezést okozva. A test szerte megjelenő legkülönfélébb tünetek kezelése nem vezethet gyógyulásra, hiszen folyamatos a mérgezés utánpótlása.

Logikus, hogy akkor sajnos egyre gyakrabban választódnak ki a hasznos, jó anyagok – amelyekre szervezetünknek feltétlenül szüksége lenne és nem jutnak be a vérkeringésbe. A káros negatív anyagok pedig a bélben megtelepszenek, sőt ezek jutnak be a vérkeringésbe, és eljutnak sejtjeinkhez, amely komoly követekezményekkel jár.

A test nem tudván megszabadulni a káros anyagoktól, kénytelen raktározni azokat, legfőképpen az olyan üreges részekben, mint az arcüregek, vagy az ízületek és az erek.

A káros anyagok hatnak testünk sejtjeire, gyengítenek minket (ellenálló-képességünk csökken) és különféle betegségek alakulnak ki (a legyengített immunrendszeren keresztül gyakran allergiák, megfázásos és másféle betegségre való hajlamok fejlődhetnek ki).

A szervezet ezekben az esetekben megpróbál mégis megszabadulni ezektől a hulladék anyagoktól - melyeknek a bélben kellett volna kiválasztódniuk- és ezt sokszor a bőrön keresztül teszi (pattanások, neurodermitis, ekcéma, pikkelysömör és más tünetek produkálásával). Továbbá ezekben az esetekben a bélben méreganyagokkal teli káros gázok is képződnek (leggyakrabban ezek az okai a fejfájásnak, szervi károsodásoknak, felfúvódásnak és más tüneteknek). Ezek után már nem is kell sok a civilizáció olyan ördögi találmányaiból, mint a szteroidok, vagy az antibiotikum, mely nevében is az életellenességet hirdeti, ez megadja a kegyelemdöfést az emésztésért felelős baktériumflórának, mely most már nem képes felvenni a versenyt a legkülönbözőbb parazitákkal, bélférgekkel, betegségokozó baktériumokkal és olyan gombákkal, mint a Candida, amely önmagában is elég alattomos ahhoz, hogy ezerféle tünetet produkálva ô maga rejtve maradjon. A kör bezárul, a széklet pang és megkövesedik, székrekedés és hasmenés váltogatják egymást, az állandó gyulladások, hegesedések, fekélyek, kiboltosulások miatt az egykor patkó alakú vastagbél összetekeredik, megcsavarodik, beszűkül, elváltozást mutat, és visszahatva más testrészeken is elváltozásokat okoz.

Mi hátráltatja a belet abban, hogy ezt a fontos feladatát ellássa?

Először is, ha kevés a hasznos probiotikus baktérium, akkor nincs elegendő „kidobóember” és így a káros anyagok szabadon a vérkeringésbe jutnak ahelyett, hogy kiválasztódnának. A bélfal szükséges baktériumainak száma tehát ilyenkor csökken. Ha ezeken a helyeken az utánpótlás nem jól működik, hézagok keletkezhetnek a bélfalon a szükséges baktériumok hiánya miatt, és így a káros anyagok bekerülhetnek a vérkeringésbe.

A vastagbélben , mai tudásunk szerint, 400-500 mikrobafaj (baktériumok, gombák) él. Egy gramm béltartalomban kb. 1 billió baktérium fordul elő A fertőzés elleni védelem, az immunrendszer serkentése szempontjából a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium a legfontosabbak, úgynevezett „hasznos baktériumok”. Az anyatejjel táplált csecsemőknél a hasznos baktériumok, főleg bifido-baktériumok alkotják a bélflóra zömét (95-98%), addig a felnőtt lakosságnál ez az arány nem éri el a 10%-t sem.

Másrészt, a letapadt bélbolyhok miatt a bél nem működik rendesen. Ennek oka napjaink táplálkozási szokásaiban rejlik (kémiai élelmiszerkezelések, tartósító- és színező-anyagok, túl sok cukor és különféle gyógyszerek) – ezek mind a bélbolyhok letapadásához vezetnek és azok elkülönítő feladatukat nem tudják ellátni.

 Így meg tudnak telepedni a betegségokozó baktériumok a bélben és meggátolják egészséges működőképességét.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés